Tisztelt Miniszterelnök úr!
Családomban akadt olyan személy, aki megkapta az Ön, nyugdíjasoknak szóló, tájékoztató levelét. Köszönjük szépen. Mi még emlékszünk Önre 1989. június 16.-ról, a fiatal, lendületes, elsöprő energiájú jogászra, a Jövő Ígértére. Sajnáljuk nagyon, hogy ez ma már a régmúlt.
Megdöbbentő leveléből először egy bekezdést idézek:
„Számomra is elfogadhatatlan az a szemfényvesztés, amellyel az Önök nyugdíjának fedezetét- az Önök tudta nélkül- magánbefektetők kezére játszották át. Ezzel a nyugdíjrendszert, az Önök nyugdíjával együtt a szakadék szélére sodorták.”
Tisztelt Orbán Viktor úr!
Ez a sommázat vérlázító. Több okból is, de mi csak párat sorolunk fel:
1. A pénztárak vagyona mintegy 3000 MRD forint. Ez évben összességében 240 MRD hozamot produkáltak. A vagyon jó része államkötvényben van, kisebb része remek hazai részvényekben, egyéb értékpapírokban és készpénzben.
2. A” magánbefektetők” nagy pénzügyi alapkezelők, a hazai bankrendszer és biztosítási piac főszereplői.
3. Szó nincs a szakadék széléről. A vagyon jó helyeken, biztonságban van.
4. Ez a pillér egyébként a nyugdíj 25%-át fedezte (volna).
Ezen adatokat egyébként az Ön egyik minisztériuma, a NGM tanulmánya tartalmazza. Ha nem olvasta volna, a címe:
„A magyar nyugdíjrendszer második pillére, a kötelező magán-nyugdíjpénztári szektor jellemzői” (Nagy Viktória)
Ajánlom Önnek. Tanulságos. (És jelzem, hogy már nyilatkozunk, szépen, sorban.)
Ön tudatosan félrevezeti a nyugdíjasok tömegét. Kár.
Ön azt sugallja, megmentik a nyugdíjakat. Igaz. Mások pénzéből.
Ön azt mondja, ezzel biztonságos nyugdíjrendszert teremtettek. Igaz. 3-4 évre.
De Miniszterelnök úr, például, annak a frissnyugdíjasnak, aki kénytelen 40 éves gyermeke elszálló CHF -kölcsönügylete mögé betenni a saját házát pótfedezetként, vagy aki kénytelen havi 20-40 ezer forinttal többet fizetni soha fel nem vett forintok kamataként, miközben ígéretük ellenére Ön és csapata semmit nem tett a CHF – hitelek ügyében, ugyan, miért nem ír levelet?
Ön, kedves Miniszterelnök úr, elképesztő mélységekbe zuhant itt, pár hónap alatt. S észre sem vette. Pedig, aki egész pályás letámadást alkalmaz, annak illenék látni azon a pályán.
Ön reménységnek indult, ikon lett, és mára sikeresen megépítette saját szobrát. De Önnek tudni kall, hogy mi a szobrok sorsa.
Lejegyezte: Rába György
